akadémiareform

MTA Kommunikacio - több éve

hát, azért a Bush stáb általában is elég okos (a neokon agytröszt leegndásan magas színvonalú, az más kérdés, hogy Irakot elrontották), a kutatás-fejlesztési thintank pedig kifejezetten jó. Az egy külön (blog) kérdés, hogy a Bush butaságáról szóló baloldali urban legendek hogyan is vannak, itt csak egy megjegyzést erről: éppen az az amerikai politikai rendszer legnagyobb előnye, hogy olyan kiválasztási mechanizmuson kell végigmennie valakinek, mire elnök lesz, és olyan szűk a személyes mozgástere a működési szisztéma miatt, hogy szinte lényegtelen, személyesen milyen képességekkel rendelkezik, illetve, azokkal a képeségekkel mindneképpen kell rendelkeznie, amelyek a döntésekhez kellenek. Ettől még persze nagyon különböző szinten teljesítenek és nagyon nem mindegy valójában, milyen csapat áll mellettük, mint látjuk.

Bejegyzés: politikusok és a tudomány

MTA Kommunikacio - több éve

azért azok a morzsák se megvetendők... úgy gondolom, azért érdmes hivatkozni ezekre a politikai belátásokra, merthogy nekünk éppen az alapkutatás lehet az előnyünk, mert vicces módon néha az az olcsóbb, miont a fejlesztés, és, igazad van, különösenj a piaci elhelyezés...

Bejegyzés: politikusok és a tudomány

Kaktuszka - több éve

A 365 tag szavazata szinte teljesen formai fejbólintás, csak mutatóban van ellenpélda. Miért jobb, hogy adott szakterület akadémikus jelöltjére (pl. egy orvoséra) egy teljesen más területen (pl. agráros) elismert akadémikus bólint? Miért nem ésszerűbb, ha pl. egy orvos akadémikus jelöltre (mindenki az lehetne, aki nagydr. és még x%-ot produkált, és nem jelölés kérdése, hanem x teljesítmény elérése után automatikusan akadémikus jelölt lehetne az illető) a köztestület orvosokból álló (nagydr., akadémikus) tagjai szavaznának. Nekink inkább fogalmuk lehet a jelölt teljesítményéről mint pl. egy törénész akadémikusnak és fordítva, stb. Ha pl. a 2-3 akadémikusnak egyébként valamilyen okból (akár személyes, politikai, felekezeti) nem jut eszébe arra egyébként alkalmas jelöltet felterjeszteni, akkor az illető neve fel sem merül. Lehet, hogy lejáratja magát... ? Na és akkor mi van? Egyrészt elfelejtik, másrészt kapja a kevésbé érdemes és az ő ajánlója is az örök időkre szóló tiszteletdíjat, stb.

Bejegyzés: az első intézményrendszeri tett - az első konfliktus

MTA Kommunikacio - több éve

az MTA levezelővagy rendes tagja az akadémikusok gyűlése (elvileg usq. 365 fő) szavazása nyomán válik valaki - igaz, hogy döntő többségében a megfelelő tudományos osztály előterjesztése alapján, ahol valóban 20-40 akadémikus szavat erről, de a folyamat legalább a jelöléstől kezdve nyilvános, indne jelölt tudományos életrazja olvasható az inteneten - ha az akadémikusok érdemteleneket választanak, akkor lejáratják magukat, ez meglehetősen jó kontroll, jobbat legalábbis nem könnyű elképzelni - még töb b inőségi biztosítékot és frissítési tényezőt viszont biztos, szurkoljunk, hoyg a mostani reformban sikerül ilyeneket átvinni, nekem a vázolt megldás (szavazanak a nagydoktork is)személy szerint igen szimpatikus. arról nékem kicsit szélsőséges véleményem van, hogy az Akadémia véleményt nyilvánítson-e a a társadalmi kérdésekben - jelenleg inkább ne, de ez már nem az akadémiai reform, kérdése... ami a szerzett jogokat illeti, nagy óvatossággal rdmes mérlegelni vélhetőleg, hogy ez az általános alapelv ésszerű keretek között érvényesüljüön és ne váljon olyasfajta álapotőrzéssé, amit a jelzett interpretáció joggal kritizál.

Bejegyzés: az első intézményrendszeri tett - az első konfliktus

Kaktuszka - több éve

„választott vezetői az MTA Székházában működnek” „Választott vezetői”… Hogyan választott? Két-három akadémikus ajánlására, 20-30 akadémikus szavazata alapján lesz valaki akadémikus, és közülük lesznek a választott vezetők. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. Törvényből: "…Jogos társadalmi igény, hogy a magyar tudományosság nagy múltú nemzeti intézményének működési és tevékenységi szabadsága - a tudományt művelő és képviselő más intézmények autonómiáját nem csorbítva - önkormányzati jogainak törvényi megerősítésével kiszélesedjék, belső életének demokratizmusa erősödjék.” Pl. a köztestület demokratizmusa talán izmosodhatna… ha x kritériumnak megfelelő nagydoktorból a köztestület szavazná meg (mint a közgyűlési doktoroknál) az új akadémikusokat. Az Alapszabályból Asz. 1. § "Az Akadémia olyan köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, elősegítése. Az Akadémia véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalmi élet alapvető kérdéseiben." Ha olyan empatikusan és szenvedélyesen nyilvánítanának más rétegek EU-átlagtól elmaradó fizetése, vagy nyugdíjasháza építésének elmaradása, stb. kapcsán mint most a sajátjukról, akkor a jelenlegi önérdekvédelem is hatásosabb lenne. Különösen tetszik Róna-Tas András – sok szempontból egyébként nagyon tanulságos – írása. http://www.matud.iif.hu/06aug/11.html Egy dolgot emelnék ki RTA írásából, ami a legtöbb „felháborodást” motiválja szerintem: „A negyedik de nem utolsó feltétele az átalakulásnak, hogy szerzett jogokat nem érinthet.” Hogyne… Ha pl. valakinek van egy állása akkor joga is van hozzá örök időkre?

Bejegyzés: az első intézményrendszeri tett - az első konfliktus